2013. május 3., péntek

social networking overdose?

Nincsenek megjegyzések:
 
volt myspacem, voltam myvipem, voltam hotdogon. van iwiw-em (bár évi 2x lépek be), tumblr-öm, instagram-om, facebookom, linkedinem, pinterestem, foursquarem, googlepluszom, behance-m, twitterem. úgy érzem mindegyik kell az érvényesüléshez és mindegyiket másra használom.

na most itt van ez az új dolog, ez a Path (az első kérdés ami bennem felmerült: van e köze a pinterest-hez? vagy csak rosszul választottak arculatot). legyen e path-om? ez a nagy kérdés. itt állok tanakodva a regisztrációs oldal előtt, már többször is megnyitottam, vonzó felület. de akarok e már megint energiát fektetni valamibe? közben nem akar az ember kimaradni, lemaradni. bár a googleplusz sem tudta legyőzni a fészbukot, na de mi van ha valami igen és én lemaradok róla? szeretnék az úttörők között maradni. az biztos, hogy a fejlődés irányába mutató, hogy inkább telefonra van fejlesztve Path. (az okostelefonok térfoglalásáról bővebben itt) szóval lehet jókor csaptak le egy résre a Facebook Home döcögőssége miatt. (közben kiderült h 2010 óta van Path, csak valahogy eddig nem pezsgett annyira, hogy eljusson a fülemig)
sokan állnak úgy a felsorolt oldalakhoz, mint felesleges, időrabló szörnyűségek. ez a hippi hozzáállás termékmenedzsment szempontból csupán a "lemaradók" kategória jellemzője, ami annyit jelent, hogy legutolsóként fogadnak el egy innovációt és kezdik használni. de miért állunk a fejlődés útjába tiltakozva, hogy inkább menjünk vissza a friss levegőre és kapáljunk krumplit? egyszerűen el kell fogadni, hogy fejlődés van, volt és lesz. aki most pampog a social networkingen és azon, hogy a kétéves gyerekek is már heckelik az iPadeket és az online-kereskedelemtől rettegnek, azok egyszerűen pontosan ugyanazok az emberek, akik száz évvel ezelőtt visítva ugrottak el az első autómobilok elől és hazamentek simogatni a pacijukat, hogy én ugyan sosem cseréllek le a sátán művére. aztán mégis lecserélte mindenki, kivéve talán a belső ázsiai földművelők, akiknek nincs más lehetősége, bár szerintem már ők is, mert a ló sokat eszik, beteg lesz stb.
ugyan már egyre kevesebb masszív ellenálló van: sose-lesz-fészbukom, interneten-vásárolok-akkor-kirabolnak-és-online-leszívják-a-májamat (tudatlanságból eredő félelem), legalábbis az én ismerőseim között, de még így is sokan felhúzott orral kényszerként élik meg a fészbukon való jelenlétet (mer-már-mindenkinek-van-és-muszáj) és még így is sokan beállnak a sorba a postán befizetni a csekket (ami szerintem egy közbotrányos-tragédia-öngyilkosság, hiszen ott a díjnet és társai, az otp-nél a sárgacsekk fizetős dedó online verzió, és az elmű és főgáz ultra előrehaladott online ügyfélszolgálattal rendelkeznek, szóval szerintem ha valaki 50 évnél fiatalabb és a postán sorba áll a csekkel az teljesen tajgetosz-pozitív).

ez az egész online világ inkább szabadságot kéne adjon, nem korlátokat. ami a rabságot, függőséget és a félrekezelést okozza az az a fura ellentét, hogy az általunk teremtett világ sokkal gyorsabban fejlődik és változik, mint amihez az emberi szervezet kényelmesen alkalmazkodni tud (hasonlóan az európai hódítás hatására alkohol-mérgezésben fetrengő indián őslakosok szindrómájához). meg kell emészteni, helyére rázni és a hasznunkra fordítani. sokkal több embert lehet már elérni, ha kitaláltsz valamit, tervezel valami jót, nem kell magad átküzdeni multik ellenállásán, hogy érvényesítsd a piacon az alkotásod, twitteren, fészbukon azonnal felkapják az érdekes, új dolgokat és a köz szavazza meg már manapság, hogy miből lesz siker és miből nem, egyre kevésbé számít mit döntenek egy fotelből róla. bárki lehet író, divattervező, szakértő, innovátor, youtube-sztár, stylist, mentor, blogger, lelkivezető. és ellentétben az eredeti felálláshoz, mi döntünk, hogy kit követünk.
én nem zárnám el a gyerekemet a számítógéptől, nem kell aggódni, fog az játszani a kertben is, csak lehet, hogy már 8 évesen feltöri a NASA biztonsági rendszerét, na és? és nem értek egyet Einstein-nel. ez a telefonba bámulás beszélgetés közben is el fog múlni, amint már nem lesz ez az egész akkora újdonság. bár például a memóriám nem olyan mint régen, csomó mindent nem tudok, nem jegyzek meg, de nem biztos, hogy rosszabb lett, átalakult, arra emlékszem, hogy mit hol lehet megtalálni, és így sokkal nagyobb tudáshoz van hozzáférése az embernek, rágooglizol a telefonodon és kész, az agyadban pedig csomó energiaforrás felszabadul. ez inkább növeli a lehetőségeink számát az életben, mint lekorlátozza.

na most meg is győztem magam a regiszrációról a Path-ra, aztán győzzön a jobbik, bár vannak kétségeim, szóval egyelőre megfigyelő pozícióban megyek fel, adat-visszatartással.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 
© 2012. Design by Main-Blogger - Blogger Template and Blogging Stuff